2014. június 1., vasárnap
Berekméri Lajos (1906. okt. 6. - ?)
Berekméri Lajos 1906. október 6-án született Sáromberkén, apja Berekméri János, anyja Székely Katalin.
1930. november 30-án köt házasságot Kristóf András és Vajda Zsuzsa leányával, az 1907. január 8-án született Kristóf Zsuzsánnával.
Eddig feldolgozott adataink szerint a családnak két fia született: András (1932) és József (1933).
Berekméri Lajos a második világháború áldozata, számunkra eddig ismeretlen időpontban és körülmények között hunyt el.
1930. november 30-án köt házasságot Kristóf András és Vajda Zsuzsa leányával, az 1907. január 8-án született Kristóf Zsuzsánnával.
Eddig feldolgozott adataink szerint a családnak két fia született: András (1932) és József (1933).
Berekméri Lajos a második világháború áldozata, számunkra eddig ismeretlen időpontban és körülmények között hunyt el.
Csegedi András (1920. szept. 20. - 1945. jan. 29.)
Csegedi András 1920. szeptember 20-án született Sáromberkén. Apja Csegedi Mihály, anyja Vajda Zsuzsa.
1935. május 12-én konfirmált a sáromberki református gyülekezetben.
A hadifogoly-adatbázis tévesen jelöli a születési időpontját január 1-ben.
A második világháború utolsó évében, 1945. január 29-én hunyt el az L. 110 számú hadifogoly-táborban. A táborhoz tartozó temetőben helyezték örök nyugalomba.
1935. május 12-én konfirmált a sáromberki református gyülekezetben.
A hadifogoly-adatbázis tévesen jelöli a születési időpontját január 1-ben.
A második világháború utolsó évében, 1945. január 29-én hunyt el az L. 110 számú hadifogoly-táborban. A táborhoz tartozó temetőben helyezték örök nyugalomba.
 |
| Csegedi András adatai a hadifogoly adatbázisból |
 |
| Valószínűleg Csegedi András utolsó fényképe (a fotóért köszönet Bodnár Róbertnek) |
Dobai József (1920. már. 7. - 1944. szept. 12. vagy 1945)
Dobai József 1920. március 7-én született Sáromberkén a pókai származású Dobai Sándor és Vámos Juliánna elsőszülött gyermekeként.
1935. május 12-én könfirmált a sáromberki református gyülekezetben.
1943 Karácsonyának másodnapján kötött házasságot Bocog György és Vajda Anna leányával, Bocog Annával.
A második világháborúból nem tért haza. Az áldozatokra vonatkozó forrásoknak megfelelően a 3. honvéd pótzászlóalj árkász szakaszának katonája, Dobai József hősi halált halt 1944. szeptember 12-én a Krassó-Szörény vármegyei Kákófalván, aknatalálat következtében. Temetésére ugyanott került sor. Jelenleg nem áll elegendő bizonyíték a rendelkezésünkre, hogy a két személy azonosságát egyértelműen megállapítsuk.
A sáromberki családkönyvek Dobai József elhalálozásának évét 1945-ben határozzák meg, helyszínként Magyarországot jelölik meg.
 |
| Dobai József elhalálozására vonatkozó adatok. Nem bizonyított a sáromberki Dobai Józseffel való azonossága. |
A Krassó-Szörény megyei Kákófalva (ma Gradinari)
Felei János (1925. aug. 2. - 1944. dec. 19.)
Felei János 1925. augusztus 2-án született Sáromberkén id. Felei János és Orbán Anna ötödik gyermekeként.
A történelmi Magyarország területén elesett katonák adatbázisa tévesen adja meg születési dátumát 1915-ben, de a többi adat minden kétséget kizáróan az azonosság mellett szól.
Eszerint Felei János a 2. hegyi tüzér osztag honvédje 1944. december 19-én hunyt el a Nyitra vármegyei Érsekújváron (Ma Szlovákia része). A halál oka hashártyagyulladás, a temetés helye szintén Érsekújvár.
 |
| Felei János adatai a törtélemi Magyarország területén elesett katonák adatbázisából. |
Felei János halálának és temetésének helye: Érsekújvár, Nyitra vármegye (Ma Szlovákia)
Katona István (1912. júl. 3 - 1944. júl. 27)
Katona István Sáromberkén született 1912. július 3-én vagy augusztus 2-án Katona Mihály és Vajda Amália elsőszülött gyermekeként.
1928. április 12-én konfirmált a sáromberki református gyülekezetben.
A második világháborúban Katona István honvéd a (dési) 59. utászzászlóalj kötelékében szolgált, amikor 1944. július 27-én aknasérülés következtében halt hősi halált az egykor Máramaros vármegyei Kőrösmezőn (ma Ukrajnához tartozik). Itt is van eltemetve.
 |
| Katona István adatai a történelmi Magyarországon elesettek adatbázisából |
Katona István hősi halálának és sírjának helye: a Mármaros vármegyei Körösmező, Kárpátalja (Ma Ukrajna)
Kádár József (1891. dec. 30. - 1944. nov. 11.)
Kádár József 1891. december 30-án született Sáromberkén, id. Kádár József és Kovács Júlia negyedik gyermekeként.
Testvére, Kádár Mihály az I. világháború áldozata volt.
Kádár József végigharcolta az I. világháborút. Tényleges katonai szolgálatra 1913. október 7-én vonult be, tehát a világháború kitörése a hadseregnél érte. Többnyire a keleti fronton harcolt, az I. világháborúban összesen 46 hónap harctéri szolgálata volt. Első világháborús szolgálatáért a Károly-csapatkereszttel és a Magyar bronz Vitézségi Éremmel tüntették ki.
A Nagy háborúból hazatérve 1922. február 26-án házasságot köt Fülöp György és Vajda Rozália leányával, az 1902. május 23-án született Fülöp Zsuzsannával.
Házasságukból nyolc gyermek született, ebből heten értek meg felnőttkort: Erzsébet (1923), Mária (1924), József (1926), Domokos (1928), Rozália (1932), Júlia (1932, egyéves kora előtt elhunyt), Károly (1936), Zsuzsanna (1943).
Második világháborús szereplését a marosvásárhelyi 81. sz. bevonulási központban kezdte.
1944. november 11-én hunyt el a pápai kórházban, agyvelőgyulladásban. Haláláról beszámol a Pápa és vidéke 1944. november 19-i száma (4. oldal, 4. hasáb) valamint a Pápai hírlap 1944. november 18-i száma (4. oldal, 3. hasáb): Meghaltak: "Kádár József tart. honvéd (földmivelő), ref. 53 éves, agyvelőgyulladás."
 |
| Kádár József adatai a történelmi Magyarország területén elesett katonág adatbázisából |
Pápa, Veszprém megye - Kádár József halálának és temetésének helye
Kántor János J. (1897. január 17 - ?)
Kántor János 1897. január 17-én született Sáromberkén Kántor János földműves és Szabó Mária elsőszülött gyermekeként.
1897. január 20-án keresztelték a sáromberki református gyülekezetben, keresztszülei Berekméri Ferenc Györgyé és Kántor Katalin voltak.
Testvére, Kántor Károly szintén a második világháború hősi halottja
A család Sáromberkén lakott a 27. szám alatt. Oldalági rokonai élnek a településen.
1897. január 20-án keresztelték a sáromberki református gyülekezetben, keresztszülei Berekméri Ferenc Györgyé és Kántor Katalin voltak.
Testvére, Kántor Károly szintén a második világháború hősi halottja
A család Sáromberkén lakott a 27. szám alatt. Oldalági rokonai élnek a településen.
Kántor Károly (1898 - 1943. június 8.)
Kántor Károly, a sáromberki református családkönyvek tanúsága szerint 1898-ban született Kántor János (Jánosé) és Szabó Mária gyermekeként.
A második világháborúban a 81. honvéd kiegészítő bevonulási központ állományában szolgált tizedesi rangban.
1943. június 8-án hunyt el Gyöngyösön, hagymázban (lázas betegség, tífuszos láz).
(Gyöngyösi Anyakönyvi Kerület: Halotti Anyakönyv. 61 o., 262 sz Őrzési hely: Polgármesteri Hivatal, Gyöngyös.)
Valószínűleg az itteni temetőben helyezték örök nyugalomra.
Testvére, Kántor János Jánosé szintén a második világháború hősi halottja.
Testvére, Kántor János Jánosé szintén a második világháború hősi halottja.
Oldalági rokonai élnek Sáromberkén.
 |
| Kántor Károly haláláról szóló bejegyzés a Mátrai Tanulmányok c. kötetben |
Gyönyös, Kántor Károly halálának és feltételezett temetésének helyszíne
Kristóf György (1900. április 26. - ?)
Kristóf György Sáromberkén született 1900. április 26-án, a család első gyermekeként. Apja Kristóf György földműves, édesanyja Felei Mária volt.
1900. április 28-án keresztelták a sáromberki református gyülekezetben.
1925. április 28-án kötött házasságot az 1897. május 1-én született Vajda Máriával, Vajda István és Nagy Mária leányával. Házasságukból három gyermek született: Mária (1926), Ferenc (1934-1934) és Anna (1937).
1900. április 28-án keresztelták a sáromberki református gyülekezetben.
1925. április 28-án kötött házasságot az 1897. május 1-én született Vajda Máriával, Vajda István és Nagy Mária leányával. Házasságukból három gyermek született: Mária (1926), Ferenc (1934-1934) és Anna (1937).
Márkus István (1920. augusztus 5. - 1945. augusztus 3.)
Márkus István 1920. augusztus 5-én született Sáromberkén Márkus János és Berekméri Erzsébet első gyermekeként.
A határvadászoknál teljesített szolgálatot távbeszélőként, szakaszvezetői rangban.
A családi krónika szerint 1944. augusztus 8-án súlyos sérülést szenvedett Csíkszépvíznél. Budapestre menekítették, itt orosz hadikórházba került, ahonnan a Magyar Vöröskereszt debreceni 101-es helyőrségi kórházba helyezték át. (Berekméri István Andrásé: Minden poklokon keresztül, szerk. Vajda András, Marosvásárhely: Mentor, 2008, 35. old.)
Mindkét lábára megbénult gerinclövése következtében, közel egyéves szenvedés után 1945. augusztus 3-án, 25. születésnapja előtt két nappal hunyt el Debrecenben, önkezével vetett véget életének. Itt is van eltemetve.
 |
| Márkus István adatlapja a történelmi Magyarország területén elesett hősi halottak adatbázisából |
Debrecen, Márkus István halálának és végső nyughelyének városa
Mózes István F. (1902 - 1944. december 29.)
Mózes István 1902-ben született Sáromberkén, apja Mózes Ferenc.
A hadifogoly adatbázis adatai szerint a 110-es számú hadifogoly-táborban hunyt el 1944. december 29-én.
Ezzel a számmal Novgorod régióban három helyszínen is tartottak nyilván hadifogoly-tábort, Gyemjanszk - Sztaraja Rusza - Medvegy vonalon. A halál időpontjából kiindulva a medvegyi tábor tűnik a legvalószínűbbnek .
 |
| Mózes István adatlapja a hadifogoly-adatbázisban |
Mózes István halálának és temetésének valószínű helyszíne
Nagy Ferenc F. (1912 - 1946. június 19.)
Nagy Ferenc 1912-ben született Sáromberkén Nagy Ferenc és Mátyus Karolina második gyermekeként.
A sáromberki református gyülekezetben konfirmált 1929. április 14-én.
1941. október 11-én kötött házasságot Szabó György és Vajda Anna leányával, az 1921. április 10-én született Ilonával. Házasságukból egy fiú született, Ferenc (1942)
A hadifogoly-adatbázis adatai szerint 1945. május 10-én esett fogságba az ausztriai "Gorn" településen. Mivel ilyen nevű helység Ausztriában nincs, elírásról lehet szó, valószínűleg az alsó-ausztriai Horn város lehetett a fogságba esés helye. Az adatlapon több elírás is van, a születés ideje is téves.
1946. június 19-én hunyt el a 361 számú táborban, ugyanott temették el.
Ez a hely a Sztálingrádi terület legalább két hadifogoly-táborára is vonatkozhat: Sztálingrád (ma Volgograd) és Privozsszk településeken is volt hadifogoly-tábor. A család visszajelzése szerint egy korabeli értesítés is Sztálingrádot jelöli a tábor helyeként.
 |
| Nagy Ferenc adatlapja a hadifogoly-adatbázisban |
Sztálingrád (ma Volgograd), Nagy Ferenc elhalálozásának és végső nyughelyének helyszíne
étfalvi Zoltáni Dezső (1914 - 1943/1944)
Zoltáni Dezső 1914. december 23-án született Sáromberkén, étfalvi Zoltáni Pál sáromberki református lelkipásztor és neje Csernáth Sára elsőszülött gyermekeként.
A háború idején, 1943. augusztus 20-tól tartalékos zászlóssá nevezik ki (Honvédségi Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára - Személyes Ügyek, 1943. 55. évfolyam, 1-53. szám • 1943-08-28 / 36. szám).
Hősi halálának körülményeire vonatkozó adattal egyelőre nem rendelkezünk.
A háború idején, 1943. augusztus 20-tól tartalékos zászlóssá nevezik ki (Honvédségi Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára - Személyes Ügyek, 1943. 55. évfolyam, 1-53. szám • 1943-08-28 / 36. szám).
Hősi halálának körülményeire vonatkozó adattal egyelőre nem rendelkezünk.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)