Berekméri Domokos 1891. április 17-én született Sáromberkén, Berekméri György és Fodor Juliánna gyermekeként. Édesanyját 4-, édesapját 6 esztendős korában elveszítette ahogy sorban a nagyszülei is meghaltak, még nagykorúvá válása előtt. Gyámja, (a feltehetően gernyeszegi illetőségű) Bartha György "személyes szolgálattevő", gondoskodik arról, hogy megfelelő oktatásban és nevelésben részesüljön. A nagyenyedi Bethlen-kollégiumban tanul és 1911-ben tanítói képesítést szerez.
Egy évvel később ugyanott, kiképzést és vizsgát követően tűzoltó-őrparancsnoki oklevelet is kap.
A Maros-Torda vármegyében levő Nagyercsébe költözik tanítói minőségben - innen vonul hadba 1914 őszén. 1915 márciusában 277-es rangszámmal tartalékos hadapród, de 1916-ban előléptetik és ezen év őszén már tartalékos zászlósként esik hadifogságba.
Az első világháborúban Berekméri Domokos zászlós a 22. sz. honvéd gyalogezred 4. századában harcolt.
 |
| Berekméri Domokos zászlós (Tolnai világlapja) |
Az 1916. november 4-i névmutatón, a 474- számú veszteségi kimutatásban szerepel a neve, ugyanakkor a bécsi Fremden-Blatt 1916. okt. 26-i számában is megjelenik, az említett veszteséglista egy kivonatán. Eszerint még ezt megelőzően esett fogságba az oroszországi Pensa környékén.
Halálhíréről csupán az összeomlás után, 1922-ben jött értesítés, amely szerint 1920 júliusában hunyt el az oroszországi Krasznojarszkban.
 |
| Berekméri Domokos neve a veszteséglista névmutatóján |
 |
| A 474-es sz. veszteséglista kivonata a bécsi Fremden-Blatt 1916. okt. 26-i számában |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése