Mózes István J. (1878. feb. 6. - 1917. márc. 27.)

Mózes István 1878. február 6-án született Sáromberkén, idsb. Mózes István földműves és Szabó Zsuzsa negyedik gyermekeként.

1878. február 17-én keresztelték a helyi református gyülekezetben. Keresztszülei Mózes György Györgyé és Mózes Zsuzsánna.

1902. április 1-én házasságot köt Kádár András és Kristóf Juliánna leányával, Kádár Máriával (sz. 1880. márc. 2.). Ebből a házasságból 9 gyermek születik: Anna (1902), András (1904), István (1906), István (1908), Mihály (1911), Ferencz (1912), Károly (1913), Katalin (1914) és Mária (1915), valamint nevelt lánya, Zsuzsanna (szül. 1901). A gyerekek közül az édesapa korai halálakor (1917) csupán négy édesgyerek van életben: András, István, Károly és Mária.

A családnak élnek Sáromberkén egyenesági leszármazottai.

A Nagy Háborúban a 38/5 sz. trénnél (kisegítő alakulat) szolgált, amikor 1917. március 27-én mellhártyagyulladásban hunyt el a budapesti Szent László és Gellért kórházban. A Kőbányai Temetőben, a 3/VI-os parcella 6. sorának 19. sz. sírjában helyezték örök nyugalomra.

1917. jún. 8-i veszteséglista Mózes Istvánra vonatkozó bejegyzése

A család tragédiáját csak fokozza az a tény, hogy az édesanya, Kádár Mária is 1917-ben meghal. Erről tesz tanúságot a sáromberki régi temetőben, a Teleki-kripta déli oldalán elhelyezett síremlék is. Ennek külön értéke az, hogy sírverset tartalmaz, ami a mi vidékünkön ritkaságnak számít (legalábbis a sáromberki temetőben az). A sír felirata a következő:

M.CH.

MÓZES ISTVÁN

1878-1917

ÉS NEJE

KÁDÁR MÁRIA

1880-1917

APÁNK RÁKOSMEZŐN PIHEN,

HÁBORÚBA VITTÉK INNEN.

ANYÁNK JÉZUSÁT ITT VÁRJA,

SÍRT UTÁNUK NÉGY KIS ÁRVA.

Mózes István és neje Kádár Anna síremléke a sáromberki régi temetőben

A kőbányai temető, Régi nevén Rákoskeresztúri Temető. Ma újköztemetőként ismert.